Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tizenöt éve...

2008.07.13

Július 13. vasárnap

Tizenöt éve mentél el Hugo…!

Kép

Az akkor világra érkezett újszülött, mára nyúlánk, gyermek-felnőtt kamasszá cseperedett, aki már kezdi sejteni, hogy a nagyvilág nem érte, és főként nem körülötte forog.

Rég volt… mégsem mondhatom, hogy sok emlékkel gazdagítottam egyéni világom, pedig Te szóltál, Te figyelmeztettél, hogy az élet adomány, amelyben pazarlás akár egyetlen percet is elvesztegetve, a feledés homályába hajítani!

Hugo! Nem jól sáfárkodtam az Idővel, amelyet mára – ezt tudnod kell! – „pénzzé” nyilvánítottak. Igazad lett – mint oly sok másban is -, hogy az idő elrepül, és én egy napon öregasszony leszek, akire már senki nem figyel, és igazad lett, hogy ha nem figyelünk és nem „jegyzetelünk” elménk memóriatárába, akkor olybá fog tűnni akár még egy évtized is, mintha csupán egy órácskát éltünk volna meg.

De tudod nagyon nehéz! Mondanád erre: Jó kifogás kicsi Ildikóm!

És a fürdőszobám sem kék már, átfestettem a kékséget, pedig de jó is volt, amikor még azt írtad: „… szeretem a kékpöttyös arcú lányokat...”!

A kékpöttyös lány is odalett – valahol mélyen persze még mindig itt van, mint ahogyan Te is, örökké itt leszel lelkem legmélyén, végtelenül, mert emléked viszem magammal, ha majd utánad indulok -, eltűnt, átváltozott, mint ahogyan szavaid is átváltoztak tettekké.

Megtanítottál – próbáltál tanítani -, az „odafigyelésre”, a jó novella írására, a rendezvényszervezésre, de a tizenöt év nemcsak, hogy elfutott, el is vett a tudásból, amit – hidd el – próbáltam összegyűjteni.

Igazad lett abban is, hogy az emberek nem nagyon akarnak cselekedni ügyekért, csak a készet várják el, és abban is, hogy az van elrendezve, amit magunk megteszünk.

Elmondtad nekünk, akik akkor köréd gyűltünk, hogy távol kell tartanunk magunkat a világ ostobaságától és barbárságától, mert csak így kerülhetünk közel a világ harmóniájához, az egyensúlyhoz. Ahhoz az egyensúlyhoz, amely által – mint írtad – „.. megérthető és elfogadható az egész világegyetem és benne önmagunk…”

Sokat köszönhetek Neked Hugo! És mások is.

A létezésed, hogy itt jártál e Föld nevű bolygón és millió munkáid közepette, akár az éjszaka közepén is, de írtad a leveleket nekünk, annyit változtatott az életünkön, hogy fel se vagyunk képesek mérni, mi lett volna, ha nem teszed.

Amikor leírtam „életfájdalmaim” Te így kezdted a leveled: „Te egy bűbájos kis hülye csaj vagy, annyi marhaságot hordasz össze, hogy az nem igaz! Először is: soha, semmikor ne kicsinyítsd le magad. Te egy értelmes, csinos, fiatal nő vagy…”

És szavaidból áradt a szeretet. Azonnal észrevehettük, hogy valójában mennyire belecsavarodtunk az értelmetlen dolgok sűrűjébe.  De szerencsére, jöttél Te, ránk szántad az időd és segítettél lehámozni az indaként ránk csavarodott „fölöslegeket”, hogy levegőhöz jussunk, és burkolt szavaid mögül kivillant, valójában mi is az életünk igazi lényege.

Ma gyertyát és füstölőt gyújtok, és emlékezem, hogy azon a tizenöt évvel ezelőtti napon, hogyan jártam fel s alá a lakásban, mert különleges illatot éreztem. Az illat forrását persze nem lelhettem. Akkor valamiféle illatosított pipadohánynak hittem, mert nem ismertem a füstölők illatát, de azóta tudom, hogy itt voltál, búcsúztál…

Halálod híre, nekem írt utolsó leveled által, csak két nap elteltével érkezett el hozzám.

Mély alázattal borulok le életed emléke előtt, és köszönöm Neked, hogy a Földön töltött éveidből néhány évig én is ismerhettelek!

Kép

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Bajzafi@freemail.hu

(Bajzafi Feri, 2008.07.13 14:18)

Igen. Az emberke hajlamos húszas évei végén, harmincasai elején úgy vélni,hogy immár felnőtt, és hogy övé a világ. Így is van rendjén.Emlékszem: így visszatekintve életem legostobább kérdését tettem fel Hugonak, de a levél már elment.Féltem, mint a kutya, tudtam, hogy mindent elrontottam!Három oldalban válaszolt,hajnalban írta, és arról az ostoba kérdésről egy szó sem esett! Ő tanított meg  tízig számolni "előtte".

 

Profilkép


 


Utolsó kép



Archívum

Naptár
<< Június / 2018 >>

Statisztika

Online: 2
Összes: 421555
Hónap: 1572
Nap: 74