Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tisztelni kellene egymást

2011.03.19

 

2011. március 18. – 19.

 

Előre mondom…

Az élő természettel nincs semmi bajom. Az élővilág, úgy, ahogy rendben. A madarak tavaszt dalolnak, a rügyek ébredeznek, nyújtózásaik követte sóhajuk a zsigeremig hatol.

Csodálom a minden komfort nélkül is boldog nővény és állatvilágot.

 

Az ember az, amely zsibbasztóan hat lelkemre és testem porcikáit, közönye morzsolja.

A vak profitvadászat, a magamista: „ide nekem a világot” és a „hulljon a férgese” pökhendi virtuskodás, azok részéről, akik két lábbal tipornak egyébként munkától megkérgesedett, kieresedett kezeket… no azokkal van nekem bajom!

 

Amikor a szépséges, modern „otthonban”, ahol az idősek utolsó menedékét berendezték, szótlan passzivitásba kényszerítve, leépítik az amúgy is szégyenletesen kevés munkaerőt, akik megfásultan „tesszük a dolgunk” szólammal, gépiesen szemlélik az életek utolsó napjait… no ezzel van nekem bajom!

 

És azzal, hogy bárhová nézek, embernek kinéző lények pislognak oldalra, mert a szemembe nézni képtelenek, mintha vad kutyák lennénk, akik a falkavezérségre utaznak.

 

Meg azzal van bajom, hogy levelek mennek, de válaszok nincsenek, mert a válaszadás ma már nem kötelező… pedig nincs annál megalázóbb, mint hallatlanná tenni a kérdezőt.

 

Azután meg jön egy telefon, hogy nincs már itt mit tenni: ez a betegség halálos, csodák pedig nincsenek, a tüdődaganat biztos, nem kell biopszia, csak tüneti kezelést írt elő a pulmonológus. A jó öreg egészségügy ismét bemutatkozott és ezredszerre is azt mondta: az igazi nevem „betegségügy”.

 

Egy másik, ezúttal női hang a telefonban arról beszél, hogy valakit, aki füllentett, ki kell iktatni a társadalomból, mert ez megengedhetetlen disznóság. Utána meg hallom, hogy ássa a sírját a vélt kis hazugnak, és hadjáratot indított a munkahelyén ellene.

Hogyan létezhet olyan ember a Szent Korona országában, aki ezt teszi egy másik ember ellen? Hogyan engedheti meg Istenpárosunk, hogy az ilyen és a hozzá hasonlók most tömegével szívhatják ugyanazon levegőt, mint a becsületes nép?

 

Úgy, úgy kedveseim!

Taroljatok le mindent! Tegyétek tönkre a felépült közösségeket! Döntsétek romba egymás életét!

Építsetek minél több gázvezetéket!

Épüljön minden régióban egy-egy atomerőmű, hogy egy erősebb földrengéskor, a sugárfertőzésnek biztos lefedése legyen az ország minden négyzetkilométerén!

Örökre felejtsük el, hogy ebben az országban is adja az energiát a Nap, hogy itt is fúj a szél és alattunk van a legforróbb víz egész Európában!

 

Kufárkodó, alamuszi vállalkozók! Vegyetek el mindent a dolgozóktól, akik maradandó értéket teremtenek, ne adjatok nekik semmi adhatót, mert minek is az iskolakezdési támogatás, vagy az étkezési jegy, és üdülési csekkre meg aztán nehogy gondolni merjen valaki is!

Kérjetek sápot a közmunkásoktól megbízottak! Úgy se mer senki szólni, és senki nem hinné el, hogy vannak, akik hatalmukkal visszaélve, részesedés fejében, a következő közmunkaprogramba való bevétel fejében, 10 % részesedést kérnek a közmunkáért kapott pénzből!

 

Csak támogassátok tovább a vállalkozókat mindenféle kedvezménnyel, hogy azután azok aljas módon a háromhónap előtt 2 nappal elküldjék a dolgozót, hogy utána új támogatottat vehessenek fel, minden következmény nélkül!

 

Ez kell most a világnak, a szerencsétlenségek sorozatában?

 

Nem inkább figyelni kellene egymásra? Tiszteletet adni? Segíteni?

Netalán még szeretni is?

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.