Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szakdolgozat 13. rész.

2008.01.31

12.          A KUTATÁS EREDMÉNYE, ÖSSZEFOGLALÁS

 

  Kutatásom során tanulmányoztam a szakirodalmat, majd mélyinterjúkat készítettem. Hipotéziseim igazolása céljából több dimenzióban vizsgálódtam. E dimenziók mindegyikében  értékes információkhoz jutottam, melyek hozzásegítettek, ahhoz, hogy közelebb jussak szakdolgozatom céljához.

  Vizsgálataim alapján megállapítható, hogy első hipotézisem igaznak bizonyult. A családok valóban társadalmi segítség nélkül maradnak, a védőnő nem látogatja a családot, és hiányát más szakember sem pótolja. A gyermekek különleges állapota miatt, az egyik szülő feladja hivatását, és szinte minden energiáját arra fordítja, hogy kezelje – legjobb tudása szerint – a terápiák elmaradása miatt kialakult viselkedési problémákat. Óriási akarattal és kitartással a szülők szerencsére talpon maradnak – legalábbis ez történt interjúalanyaimmal -, és keresik azokat a pontokat, ahol életüket a körülmények ellenére is tartalmassá tehetik. Ez a talpon maradás azonban nem annak az eredménye, hogy őket, emberi méltóságuk tiszteletbenntartásával, a társadalom segítette, és megbecsülte.

   Az autizmus nem betegség, ami gyógyszerek segítségével, orvoslással, vagy idővel elmúlik. Az autizmus sors. A segítő szakemberek sem változtathatnak a sorson, de erőt, biztatást, kitartást adhatnak, megbecsülést sugározhatnak, szakértelmükkel könnyíthetnek ennek a sorsnak a „keresztjén”.

 

  Második hipotézisemre azért volt szükség, mert fontosnak tartom e dimenziókban is a tájékozottságot az autizmus állapotáról. Mivel minden, „segítségre” szakosodott intézmény, csak akkor tud bajba jutott embertársain segíteni, ha arról tudomást szerez, ezért elengedhetetlenül fontos, hogy a témában ismeretei legyenek. Amennyiben csak amolyan „filmbéli” (ld. Esőember című film) tudása van, hajlamos skatulyába zárni a problémát. Nem azt mondtam, hogy a hivatal legyen minden problémában szakértő, de legyen ismerete a konkrét, a valódi problémáról.

 

  Beigazolódott azon feltételezésem, hogy a segítségre szakosodott intézmények, az autizmusról nem tájékozottak, látták ugyan a tatai lakóotthont, de ez a látogatás abban a téves szemléletükben erősítette meg őket, hogy az autista behelyezhető a más értelmileg sérültek közé. Ez a kényelmesebb és főleg olcsóbb megoldás. Nem gondoltak arra, hogy amit Tatán az autista lakóotthonban láttak az is egy kényszermegoldás eredménye.

  A speciális intézményekben a lehetséges legvilágosabb tudás van jelen az autizmusról és ezt a tudást, tovább is adják a fenntartó felé. Hogy mégis mi az oka annak, hogy a problémát elbagatellizálják, vagy „lesöprik az asztalról” ott, ahol lépéseket kellene tenni az ügy megoldásában, az már nem ennek a dolgozatnak a kompetenciája.

 
 

  Az oktatási intézményekben, amikor valamilyen problémával találkoznak, természetesnek veszik a gyógypedagógiai rendszer igénybevételét. Az autistának még esélye sem volt az elmúlt évtizedekben, hogy a többségi iskola rendszerében egyáltalán megjelenhessen. Az egyéb problémákkal élő gyermekeket pedig mesterségesen választották és választják el még ma is – bár megkezdődött valamiféle elmozdulás – a többségi iskola ún. normál gyerekeitől. Ha a gyermek nem képes megfelelni az iskola követelményeinek, vizsgálatra küldi, teszi ezt azért, mert nézi a gyermek „érdekét”, hogy időben, megfelelő fejlesztést kaphasson. Sok iskolábana fejlesztésre nincs lehetőség, ezért ezekben az iskolákban az a törekvés, hogy a problémás gyermekek átkerüljenek a gyógypedagógiai rendszerbe, hogy a  maradék csoport homogénebb, könnyebben tanítható legyen.

 

  A harmadik hipotézis is igazolást nyert. A mélyinterjúk során kiderült, hogy csupán két intézményvezető ismeri a szociálpedagógus szakmát és a szakember alkalmazásának lehetőségeit. Igaz egy harmadik intézményvezető is tett említést arról, hogy fogadott már az intézmény szociálpedagógusnak készülő főiskolai hallgatókat gyakorlatra, de ő úgy látja ennek a szakembernek nincs helye az általa vezetett intézményben. Valószínűnek tartom, hogy ez, az információhiány és az intézményi lehetőségek kombinált problémájából fakad.

 

  Dolgozatom most következő, utolsó fejezetében felsorolom azokat a tevékenységeket, melyeket a szociálpedagógus az egyes hivatalokban, intézményekben végezhet, külön kiemelve azokat a területeket, ahol az autista gyermeket nevelő családok és oktatási intézmények kapcsolatrendszerében megjelenhetne.

 

13.          A SZOCIÁLPEDAGÓGUS LEHETŐSÉGEI

  

  Oktatási rendszerünk 1990-ben megkezdte a szociális szakemberek képzését. A szociális munkások mellett, akik képzésében hangsúlyosabb az időskori gondozás, megkezdődött a szociálpedagógus képzés is. Az eltelt 16 év mégsem volt arra elegendő, hogy e szakma megkapja a FEOR besorolását, hogy letisztázódjon a szociálpedagógus feladatköre. Egyrészt talán, mert a szakma keresi lehetőségeit, és gyakorlatban alakítja önmagát, amennyiben arra lehetőséget kap. És itt a lényeg a „lehetőségen” van. A Minisztériumok részéről hiányolom az oktatási- és szociális intézményeknek kiküldött szakmai leírást, azt a vázlatos leírást, amely bemutatja, hogy ezek a szakemberek milyen képzésben részesülnek, és azt, hogyan lehet a rendszerben tudásukat hasznosítani.

 

  Az alábbiakban kísérletet teszek arra, hogy egy csokorba gyűjtsem a szociálpedagógus lehetséges feladatait, tekintetbe véve kutatásom során a szülők, a pedagógusok, a speciális intézmények dolgozói által felvetett ötleteket.

 

13.1. Az Autista Csoport vezetőjének javaslatai.

 

I.       Oktatás, nevelés területe:

-         a gyermek nevelésének nyomon követése (korai fejlesztés, óvoda, iskola)

 

-         kapcsolat kiépítése a szülőkkel és adott intézményekkel

 

-         az ellátási formák, lehetőségek közvetítése

 

-         a különleges nevelési igényből fakadó lehetőségek feltárása (pl. támogatások)

 

-         a család specifikus nehézségeinek közvetítése (pl. Önkormányzat felé)

 

-         az integrációs kísérletekben aktív részvétel

 

-         „hobbi” tanítása

 

-         a gyermek kísérete utazáskor, táborozáskor

 

II.    Szociális területen:

 

-         az autizmussal élő felnőttek lakóotthonos ellátása (itt dolgozó szakember)

 

-         a nappali foglalkoztatás megtervezése, kivitelezése

 

-         szülősegítő csoport szervezése, szociális tréning felnőtteknek

13.2.    A Szakértői Bizottság vezetőjének terve.

 

                   I.       Diagnosztikus csoport ez lenne a Szakértői Bizottság

 

                  II.       Fejlesztő csoport              megyei fejlesztések összefogása, a

 

                             fejlesztésben résztvevő szakemberek képzésének szervezése,

 

                             szupervíziók szervezése

                III.  Gyógypedagógiai Tanácsadó szülőknek adna tanácsokat, oktatásokat szervezne 

                      a számukra, eszközkölcsönzést végezhetne

                IV.  Egyéb segítő csoport a várakozó gyerekeknek játékprogram szervezése,

                      gyermekfelügyelet, amíg a szülő intézi dolgait.

 

13.3.    A szociálpedagógus lehetséges munkaterületei az óvodákban.

(Megjegyzés: Az autizmus kezeléséről külön tanfolyam elvégzése szükséges.)

 

-         Az Óvodás gyermekek felkészítése az autizmussal (illetve más fogyatékkal) élő gyermekekkel való találkozásra

 

-         Az autista gyermekekkel való foglalkozás, a napi élethelyzetek felhasználása

 

-         Az óvodás autista gyermek szüleivel való szoros kapcsolattartás, a család rendszeres látogatása, a tanfolyamokon tanult módszerek átadása

 

-         A terápiás kezelések megszervezése, a gyermek kísérete a foglalkozásra

 

-         Az autista gyermek képességeinek, motiválhatóságának megfigyelése, nyilvántartása, ennek továbbítása a terápiát vezető szakember felé

 

-         Kapcsolattartás az Autizmus Kutatócsoporttal, rendszeres tanfolyamokon való részvétel

 

13.4.    A szociálpedagógus lehetséges feladatai az Önkormányzatoknál.

-         A Polgármesteri Hivatalban: Gyámhatóság, Szociális Iroda, Oktatás – kapcsolattartó és javaslattevő személy a gyermekeket és családokat érintő ügyekben. (Megjegyzés: Külön tanfolyam elvégzése szükséges a fogyatékosságokról.)

 

-         Családsegítő Központok: Családlátogatások, családi csoportfoglalkozások szervezése, lebonyolítása

 

-         Egyéni esetkezelés

 

-         Gyermeknek játékprogram szervezése, lebonyolítása

 

-         Otthoni gyermekfelügyelet ellátása

 

-         Az autista (és más fogyatékos) gyermeket nevelő családok számára évi 2-4 alkalommal átfogó orvosi kivizsgálás megszervezése, a lebonyolítás segítése

 

 

13.5.    A szociálpedagógus feladatai a speciális intézményekben

 

-         A vizsgálatra várakozó gyermekeknek játékszervezés, lebonyolítás

 

-      A gyermekekre váró szülőkkel való beszélgetések lebonyolítása, ami segíti a gyermek helyzetének jobb megértését, és csökkenti a szülők feszültségét.

 

-         A vizsgált gyermekek látogatása a nevelési, oktatási intézményi környezetben

 

-         Szupervízió szervezése a munkatársak számára

 

 

13.6.    A szociálpedagógus lehetséges feladatai a Közművelődési intézményekben, Civil Házakban, Ifjúsági Irodákban

 

-         Ismeretterjesztő előadások szervezése, pl. az autizmusról, egyéb fogyatékosságokról, előítéletességről, szegénységről, társadalmi összefogásról stb.

 

- Csoportfoglalkozások szervezése és lebonyolítása, pl. életmódváltozásról, pályamódosításról, háztartásvezetésről, életúttervezésről stb.

 

-       Az autista gyermeket nevelő szülők klubjának megszervezése a gyermekfelügyelet megszervezése, szakember bevonásával

 

-     Közös szünidei foglalkozások szervezése autista és ép értelmű gyermekek és családok számára

 

-  „Autista gyermekek nevelésének házi trükkjei” című kiadvány anyagának összegyűjtése, szakemberek és szülők ötleteinek gyűjteménye, e kiadvány szerkesztése, kiadatásának megszervezése (A kiadvány fűzhető, benne a lapok kicserélhetők, kiegészíthetők, a kiadvány neve ötletesebb is lehet.)

 

 

13.7.    A szociálpedagógus lehetséges feladatai a többségi iskolákban

-         Szabadidős tevékenységek szervezése

-         Csoportos és egyéni beszélgetések, amelyek az életben előforduló különféle helyzetekről, különféle témákban folyhat, de mindenképp lehetőséget adnak arra, hogy a fiatalok kifejthessék álláspontjukat, és meghallgassák társaik véleményét, mely foglalkozások lehetnek: életúttervezés, értékfeltárás, konfliktuskezelés, iskola- és pályaválasztási tanácsadás

-         Fejlesztő, egyéni interjú készítése, amely növeli a fiatalok önbecsülését, tervezési képességeit

-         Tanulási stratégiák vizsgálata, egyéni tanácsadás, hogy a gyermekek könnyebben tanulhassanak

-         Iskola- és pályaválasztási tanácsadás, egyéni és csoportos

-         Közösségi akciók, ismeretterjesztő előadások  szervezése

-         RET alapelemeinek alkalmazása

-         Kapcsolattartás más iskolákkal

-         Kapcsolattartás a szülőkkel, családlátogatás, amely elősegíti a szülő és pedagógus kommunikációjának javulását

-         A fogyatékosság kezelése, felkészítés az autista (vagy más fogyatékkal élő) gyermekkel való közös szabadidős foglalkozásokra, készségtárgy órákra

-         Fórumok, vitadélutánok szervezése, pl. diák-tanár eszmecsere

-         A tanulási nehézséggel küzdő gyermeknek segít adaptálni a tananyagot,

-         Csoportfoglalkozás szervezése pedagógusoknak

-         Szupervízió szervezése pedagógusoknak

 

13.8.    A szociálpedagógus  feladatai a speciális  oktatási intézményekben.

-         Segíthet a sérült gyermekek differenciált oktatásában, a pedagógus segítőjeként

-         A problémásabb, nyugtalanabb gyermeket kiviheti az óráról, és számára elfoglaltságot szervezhet

-         Szociális szolgáltatásokat javasolhat hátrányos helyzetű családoknak

-         Meglátogathatja a problémákkal küzdő családokat

-         Programokat szervezhet a többségi iskola tanulóival, közös szabadidős tevékenységeket, illetve készségtárgyak esetében, közös órákat.

 

13.9.    Intézmények, melyekre szükség volna

 

Kutatásom során több interjúalany is említette, hogy az autista gyermekeknek és felnőtteknek az alábbi intézményekre is szükségük volna:

 

-         Délutáni- és hétvégi gyermekotthon vagy/és átmeneti szálló

-         Autista felnőttek lakó- és napközi otthona

-         Autista felnőttek védett munkahelye (egy majorság, ahol mezőgazdasági munkákat valamint egyéb kézműves munkákat végezhetnének, mint pl. szövés, fonás, hímzés, kötés, bábkészítés, agyagozás, gyöngyfűzés, papírhajtogatás stb.)

-         Kölcsönző, ahonnan a szülők az otthoni fejlesztéshez, terápiákhoz szükséges eszközöket kikölcsönözhetik

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Elvirának

(Ildikó, 2009.04.19 18:22)

Kedves Elvira!
Természetesen segítek, amiben csak tudok. Írd meg a kérdéseid.
bodi.ildiko@chello.hu

Vizslás

(Kojnokné Elvira, 2009.02.15 20:35)

Szia Ildikó!
HArmadéves szocpedes vagyok Egerben, és diplomamunka írás előtt állok! A témámat már rég leadtam "Egy iskola szociálpedagógiai szükségletei és megoldás módjai (prevenció területeinek megjelenési formái)" és ezt a címet kapta. Örömmel látom hogy más is foglalkozott már ezzel a témával, szivesen olvasok és keresgélek a témával kapcsolatban, és így találtam rá a te oldaladra is, mivel végig nézegettem a diplomamunkádat, rögtön ráismertem az én elképzelésemre is amit végülis ki akarok hozzni a szakdolgozatomból. ha lehetséges és tehetek fel kérdéseket feléd, a közeljövőben ami még nem most lesz ugyanis közel 2010 év elejére kell leadnom az anyagot de az anyag gyüjtést ugyan meg kell kezdeni és a konzulenst is kell tájékoztatni a terveimről. Minden elismerésem a kitartásodért tisztelettel Elvira!

ildikob@freemail.hu

(Ildikó, 2009.01.11 13:23)

Ennek igen örülök!
:-)

borbelygabika@gmail.com

(Borbély Gabriella, 2008.06.09 17:28)

Nagyon hasznos munka volt számomra egy vizsgához. Köszönöm.