Szakdolgozat 5.rész
4. A SZOCIÁLPEDAGÓGIA
4.1. A kezdetek.
A szociálpedagógia, mint szakma a szociális munkával nagyjából egyidőben német nyelvterületen alakult ki. Gyökerei a szegénygondozásig vezethetők vissza. Kezdetben abból indult ki, hogy a társadalmat meg kell óvni a magukra hagyott, gyakran randalírozó fiataloktól. Később, azonban nyilvánvalóbbá vált, hogy a társadalom anomáliái azok, melyek egyes rétegek devianciáit előidézik. Így a szociálpedagógia, a problémák kezelésére, megelőzésére fordította figyelmét.
Minden társadalomban vannak hátrányos helyzetű rétegek, akiknek gondjai különféle okokra vezethetők vissza. Ezek lehetnek etnikai, vallási, gazdasági, egészségügyi, képzettségbeli stb. problémák. (OMKMK. 2001.)
4.2. A szociálpedagógia célja.
„A társadalom a szociálpedagógusban saját legnagyobb kritikusával áll szemben.” (Tomasz Gábor)
Lényegében kettős cél jellemző a szociálpedagógiára:
- Adott társadalom keretein belül segíteni a bajba jutottakat.
- A társadalmi okok ismeretében törekednie kell a hibás folyamatok megváltoztatására. (OMKMK. 2001.)
4.3. Elvárások a szociálpedagógustól.
- Legyen érzékeny a szociális munka iránt, rendelkezzen magas empátiával, megértő attitűddel.
- Ismerje a gyermek- és az ifjúsági korosztály kapcsolatait, igényeit.
- Legyen képes egységben látni a fejlődési-tanulási-kapcsolati problémákat.
- Segítse elő a gyermek és családja, nevelői, egyéb szakemberek együttműködését.
- Tudja mozgósítani a gyermekek környezetében lévő erőforrásokat.
- Lássa világosan a társadalom valós működését, ismerje fel az egyenlőtlenségeket, a problémás helyzetek okait.
- Ismerje a gyermek személyiségfejlődését, ezt legyen képes sajátosan fejleszteni.
- Legyen jó kapcsolatteremtő képessége, jó kommunikációs készsége, tudjon kompromisszumot kötni.
- Következetesen gondolkodjon, legyen határozott, érdeklődő és nyitott mások problémái iránt.
Elsőszámú feladata a belső problémákkal küzdő fiatalok nevelése, tanítása arra, hogyan oldják meg gondjaikat. Nem a gondok tűrésére, a rossz helyzetbe való beletörődésre, hanem tanulásra, munkára, gondolkodásra, küzdelemre nevel.
A szociálpedagógus felfogása, hogy nem a kliens helyett, hanem vele együtt keresi a kivezető utakat.
A helyes életvezetés megtanítása sok szeretetet, türelmet, áldozatot igényel. Ehhez felelősségteljes, áldozatkész szociálpedagógusokra van szükség. (OMKMK. 2001.)
4.4. Egyes intézmények és a szociálpedagógus.
A szociálpedagógus, képzettségénél fogva több intézmény munkáját is képes hatékonyabbá tenni. A problémákat mutató gyermekek és fiatalok legtöbb esetben nem képesek megnevezni nehézségeik okát, ezért a szociálpedagógus munkája, a tanácsadást megelőző, felderítő tevékenység is.
Felkészültsége folytán a szociálpedagógust alkalmazhatja: nevelési-oktatási intézmény, speciális intézmény ( pl. lakásotthonok, nevelőotthonok, átmeneti szállások, sérült gyermekek intézményei, karitatív intézmények stb.) önkormányzat (szociális, gyámügyi ügyek intézésében), a nevelési tanácsadó, családsegítő- ( családgondozás, kríziskezelés stb.) és munkaügyi központ (munkatanácsadás, pályamódosítás stb.), ifjúsági információs iroda (csoportfoglalkozások, szabadidő), civil szolgáltató központ (közösségi szociális munka, előadások szervezése, kulturális programok szervezése), művelődési- és szabadidő központ, egészségügyi intézmény (rehabilitáció, gyermekosztály, szanatórium, szociális otthon stb.), büntetés-végrehajtó intézet. (Ismertető a szociálpedagógus képzésről. www.bepf.hu/szakok/szociálpedagógus)
4.5. Mit tanul a szociálpedagógus?
Végzettség szintje: főiskolai
Képzési ideje: 8 félév
1. Társadalomtudományi alapismeretek: filozófia, etika, szakmai etika, társadalom és szociálpolitika, család-, szervezet, nevelésszociológia, település- és városszociológia, államjog, szociális jog, család-, gyermek- és ifjúságvédelem, közigazgatási alapismeretek, informatika.
2. Pszichológia: általános lélektan, fejlődéslélektan, személyiség-lélektan, szociálpszichológia, kommunikáció és konfliktuskezelés, játékpszichológia, önismeret és szociotréning, személyiségzavarok-, a tanácsadás pszichológiája,
3. Pedagógia: általános pedagógia, nevelés és oktatás elmélet, fejlesztőpedagógia, alternatív és reform pedagógia,gyógypedagógiai alapismeretek, a tanácsadás elmélete és gyakorlata, média-pedagógia.
4. Szociálpedagógia: bevezetés a szociális munka elméletébe és gyakorlatába,szociális munka egyénekkel és családokkal, pályaismeret, pályaválasztási tanácsadás, szociálpedagógia elmélete és módszertana, szabadidő pedagógia, szupervízió.
5. Gyakorlatok: szociális intézmények látogatása, megismerése, összefüggő terepgyakorlatok, szociálpedagógiai gyakorlat, szabadidő szervezés gyakorlat stb. (www.palyanet.hu)